Érdekességek a Nissanról, avagy az első cikk

Köszöntelek a Bojtár33 honlapján, ahol cikksorozatunk szárnybontogatását követheted figyelemmel az elkövetkezendő pár hónapban, amikor is először kiválasztunk egy autót, amiről majd jómagam írok némi fontos információt, magában foglalva az adott gépjármű márkájának rövid történetét, annak fejlődését, némi érdekes pluszt, majd továbblépve le is tesztelve azt igyekszem megkönnyíteni az amúgy bőség zavarában szenvedő nagyérdemű döntését az autóvásárlásban.

Egyelőre elég annyit tudni rólam, hogy nincs múltam a gépkocsik terén, laikusnak tartom magam, és – bár szeretek vezetni – sosem mélyedtem bele sem a járművek történelmébe, sem pedig azok elemzésébe. Nem vagyok tisztában azzal, hogy mit kell nézni, hallani, hogyan kell tesztelni. Amit viszont tudok, hogy mi lehet egy laikus, autót szerető számára komfortos, mennyire egyszerű vezetni az adott járgányt, hogyan gyorsul, mennyire könnyű parkolni vele és elfér-e benne egy nagyobb család.

De visszatérve a jelenlegi cikkre… E heti autónk egy Nissan lesz. Még nem lövöm le a poént (elég lesz az a cikk későbbi részében), de annyit azért elárulhatok, hogy ritka egy csodáról van szó! 😉 Most egy kis töri következik. Ha nem izgat, nyugodtan ugorj a következő bekezdésre, bár azért egy két érdekességet belecsempésztem.

A Nissan pályafutása az 1930-as évek elején kezdődött, amikor is Japánban megalapult a Jidosha-Seido Ltd., amely Datsun néven kezdett el autókat gyártani, de csak 1934-ben lett Nissan Motor. Viszont még ekkor is kötelezte a neve (mármint az eredeti…) és továbbra is Datsun néven folytatták a forgalmazást, ekkor már haszongépjárművekkel kiegészítve kollekcióikat (Amúgy Datsun-t mind a mai napig lehet kapni és látni, ha India, Indonézia, Nepál és Sri Lanka felé vesszük az irányt).

Datsun gépjármű

Ekkor jött a második világháború, ami alatt a gyár úgy tudta szolgálni saját országát, hogy átállt a hadászatra, és csak a háború után, 1947-ben indult újra a gyártás, viszont a Datsun névtől még mindig nem sikerült elszakadni… egészen 1980-ig, amikor létrejött a Nissan Motor Manufacturing Corporation, miután a barcelonai Motor Iberica is részesedéshez jutott a cégben. De ne szaladjunk ennyire előre. A Nissan nem csak hadászatban és autóiparban vette ki a részét, hanem (kapaszkodj meg…) rakétákat is gyártott. 1970-ben Japán fellőtte első műholdját, melynek kilövésében a Nissan oroszlánrészt vállalt. Ha még itt vagy kedves olvasó, akkor nézzük meg, hogy ismered-e a Nissan első világhírű autóját… Na, mire gondoltál? Ha a jó választ keresed, akkor az a Patrol lesz, mely 1951-ben került piacra (és ez tartja a Guinness világrekordot is, mert 2013-ban elhúzott egy Ilyushin II-76-os cargo gépet, mely 179.9 tonnát nyomott és majd 50 méter hosszú volt), majd ezt követte 1959-ben a Datsun Bluebird, amely pedig nagyon gyorsan vált nemzetközileg is sikeressé.

Patrol Guiness rekord beállítás

Az 1990-es években az európai piacon hatalmas fejlődés következett be, mivel megkezdődött a húzómárkák (pl. Micra) gyártása és exportja a világ minden tájára. 1999-ben a cég szövetséget kötött a francia Renault-val, ezzel létrehozva a világ 4. legnagyobb autóipari csoportját. Kis érdekesség még a végére: A Nissan 2018-ig a világ legnagyobb elektromos autó gyártója volt (ma már a Tesla).

Hagyjuk most hátra a Rubikon hasábjain is bátran elférő történelmi kitekintőt és jöjjön egy kis játék! Hány Nissan modellt tudsz megnevezni? Hármat már mindenképp, ha az előző pár sort nézzük 😊 Na jó, segítek egy kicsit, itt van pár: Sunny, Bluebird, Micra, Juke, Qashqai, Tiida, Skyline, Pathfinder. És ebben benne van az a modellünk is, mellyel a mostani cikk során érintőlegesen, a következő firkálmányban pedig részletesen foglalkozom.

Mexikó… vakító napfény… és a hajam még mindig tart… Kicsit elkalandoztam. Tehát egy Mexikóból érkező családi járműről beszélünk, 110 lóerővel, jéghideg klímával, első-hátsó függönylégzsákkal, kormányról vezérelhető CD-s hifivel, automata fényszórókkal és ablaktörlővel, 1,6 literes motorral. Ez kérem szépen a Nissan Tiida, méghozzá Acenta felszereltséggel (mely középső szintet jelent felszereltségben).

A Tiida-ból három generáció került forgalomba, C11, C12 és C13 néven 2004-ben, 2011-ben és 2015-ben. Az első generációs modelleket 2018-ig gyártották négyajtós szedánként és 5 ajtós ferdehátúként. Ez a stílus amúgy a Renault Mégane-n alapszik és a 2003-as Tokiói Autókiállításon mutatták be először. Észak-Amerikában Nissan Versa, Délkelet-Ázsiában pedig Nissan Lation néven értékesítették. 2008-ban a Nissan ráncfelvarrást végzett mind a szedánon, mind pedig a ferdehátún, melyben újfajta külső- és belső dizájnelemek is megjelentek (sokat azért nem adott hozzá a külsőhöz, ami így is kissé csúnyácska, de hát nem is ezért szeretjük). A külső rész új hűtőrácsot, lökhárítót, fényszórókat és kerékborítást kapott, míg a belső tér modernebb megjelenéssel, jobb átláthatósággal és használhatósággal bővült.

Nissan Tiida C11

A második generációs Tiida-t (C12) 2011 óta gyártják és csak 5 ajtós ferdehátúként elérhető. A C12-t Thaiföldön, Ausztráliában és Új Zélandon Nissan Pulsar-ként ismerhetjük.

Nissan Tiida C12

A harmadik generációs ferdehátú Tiida pedig Oroszországban és Kínában 2015-ben került bemutatásra.

Nissan Tiida C13

Tehát kedves olvasóm, most már tudod, hogy mi a meglepi, kedden pedig jelentkezem a teszttel. Figyelem, kóros hozzá nem értés nyomokban előfordulhat, de a motiváció megvan és figyelni fogok a visszajelzésekre is!

Legmélyebb szeretettel: Egy lelkes Bojtár33 csapattag 😊